Projekt hitelek

#009 – Projekt hitel

A 4 alaptípus közül a legbonyolultabb, ugyanakkor a legizgalmasabb fajtája. Természetesen ezt sem lehet félvállról venni, hiszen ez is egy visszafizetendő pénz, amit a pénzintézet ideiglenesen odaad a vállalkozásnak hosszabb használatra.

Megközelíthetjük egy egészen más irányból, hiszen a forrást egy pénzzel kereskedő vállalkozástól vesszük meg.

• Ezt értsd úgy, hogy a bank vagy a szakosított pénzintézet csupán egy kereskedő, akinek a terméke a pénz. Vásárolja (olcsón) és értékesíti/eladja a hiteligénylőknek.

Miről szól a beruházási hitel?

• Alapvetően egy teljesen új vállalkozás, vagy egy új üzletág finanszírozására alkalmazzák. Vegyes megoldás, hiszen egy új vállalkozásnál a beruházáson kívül szükség van a forgóeszközökre és bizonyos mértékben a folyószámlajellegű hitelekre. Viszont a fedezettel biztosított hiteleket preferálják a pénzintézetek és azt vallják, hogy a forgóeszközökre és folyószámlakeretre vagyis a cash-flow-ra legyen a vállalkozónak tőkéje.
• Társasház építési projekthitelek a legjellemzőbb projekthitelek (Új cég, új társasház építésére)
• de bármely más, új dolog megvalósítása, egy jól alátámasztott üzleti tervvel, a befektető megfelelő mennyiségű önerejével és a bankok üzleti elképzeléseibe tartozóan kaphat projekt finanszírozást, (Tudjátok el lehet adni minden örült ötletet… egyszer!),

Mire való, mire használható?

• a legjellemzőbb a beruházások:
  • ingatlan vásárlása, építése, felújítása, korszerűsítése, majd a vállalkozás működésének beindítása,
  • gépbeszerzés, (ebben a kategóriában a lízing egy alternatív megoldás),
  • teherautó vásárlása (szintén a lízing az alternatív megoldás)
  • személyautó vásárlás (szigorúan üzleti célra, és adózás szempontjából egyeztetni kell a vállalkozás választott könyvelőjével, vagy adótanácsadóval),
• Termelő gépek, berendezések esetében azok üzemszerű működéséhez szükséges alapanyagok, segédanyagok is beszerezhetőek a projekt hitel keretén belül (10 %-ot meg nem haladó arányban),
• Meglévő vállalkozások megvásárlására is felhasználhatóak (egyedi hiteltípus)

Mekkora összegre számíthat a vállalkozás?

• mivel jellemzően új vállalkozás így a teljes üzleti tervet veszik figyelembe és gorcső alá, jól alátámasztottnak kell lennie, és reálisnak,
• megvalósíthatóság szempontjából, gazdaságilag, üzletileg megalapozott-e a terv, körültekintő, felkészül minden lehetőségre? Jellemzően a valós és reális költségvetés egy részéig (szükséges az önerő, miért adjon a bank pénzt ha te mint ötletgazda nem teszek bele egy petákot sem) hajlandó elmenni a bank a finanszírozásban, feltéve, ha a tervet elfogadhatónak ítéli meg, csekélyebb projekthitelezési gyakorlat is lehetséges az ügyfél igényeinek megfelelően,
• egzakt számokat nem tudhatunk, hiszen az egyes pénzintézetek más és más feltételekkel hiteleznek projektet,
• de tény, hogy komolyabb önerőt várnak el,

Milyen kamatokkal kell számolni?

• ezekre a megoldásokra ne is várj hirdetményt, hiszen még nem létező projektekre nem lehet előre ajánlatot adni,
• minden egyes pénzintézetnél egyedi ajánlatok vannak az adott projekt és a gazdaság alakulásának megfelelően,
• alapvetően a bankok is a piacról szerzik be a forrást így a jegybanki alapkamathoz (BUBOR – bankközi alapkamathoz) igazítják az árazást + az adott pénzintézet hozzáteszi a saját marzs (nyereségét), a „marzs” attól függ, hogy az adott pénzintézet mennyire „éhes”, vagy mekkora „vízfejet kell eltartania”,
• mindig éves %-ban fejezik ki, vagyis amit találsz, azt a hitelösszegre számítsd és oszd el 12-vel, így kaphatsz egy közelítőleges havi terhet,
• természetesen nem lesz tökéletesen pontos, hiszen hónap elején, közepén, avagy a végén kerül sor a törlesztésre, annak megfelelően változik az összeg, illetve attól is, hogy volt-e türelmi idő, vagy sem,
• hasonlóképpen gondolj a kezelési költségre is, habár jellemzően a bankok az utóbbi időben összevonták a kamatokkal, és nem számolnak fel külön kezelési költséget,

Milyen fix költségei vannak még ennek a hiteltípusnak?

• ez megint csak az adott pénzintézettől függ, hogy hogyan nevezik az egyösszegű „sápot”?
• megvalósíthatósági tanulmány,
• zéró riport,
• értékbecslés költsége, (amennyi kell)
• szemle díja (szakaszos finanszírozás esetén, az egyes készültségi fokoknál való megtekintés díja),
• fedezetkezelési díj vagy költség,
• keretbeállítási jutalék,
• hitelbírálati díj,
• folyósítási jutalék,
• szerződéskötési díj,
• rendelkezésre tartási díj vagy jutalék (a le nem hívott keretre)
• építésnél, amikor „szakaszos” a finanszírozás (bármely egyéb munka, amihez ügyintéző szükséges, mivel az ő bérét és munkaidejét meg kell fizetni, vagy legalábbis hozzá kell járulni annak megtermeléséhez)
• „lehívási szakaszonként”, amikor számlával igazoltan tudja lehívni, számolnak fel lehívási díjat, (jellemzően nem szeretik elhúzni így a következő 50% – 30 % 15 % szakaszok a legjellemzőbbek a végén 5 % marad a használatbavételi engedély megszerzése utánra.

Milyen futamidővel igényelhető?

• jellemzően ez a típus klasszikus értelemben 3 ~ 8 ~ 10 év (36 – 92 – 120 hónap),
• ezek a szerződött futamidők nem igazán módosíthatóak, vagy csak külön díj ellenében, vagy hitelkiváltással, esetleg prolongálhatóak, de kellően meg kell indokolni,
• ebben a hiteltípusban nincs felülvizsgálat, viszont korlátozott mozgástere is van, tehát egy kötöttebb megoldás, végig a futamidő alatt, a szerződésnek megfelelően kell helytállni a visszafizetéssel, ezért érdemes előre felkészülni a bekövetkező lehetőségekre,

Milyen törlesztési gyakorisággal kell készülni?

• egy klasszikus projekt hitel esetén a futamidő alatt akár havi vagy negyedéves vagy éves törlesztésről beszélünk, de létezik egyedi megállapodással is, féléves, vagy a rendszerestől eltérő (szezonális bevételekkel létező vállalkozásnál) törlesztési ütemezés,
• ennél a hiteltípusnál igénybevehető úgynevezett türelmi idő (1 – 24 hónap) is. Ilyen esetben a tőkét nem kell elkezdeni törleszteni, csak a türelmi időt követően, (egy komolyabb beruházásnál nem lesz a hitelt követő hónapban rögtön termelőeszköz, így annak kell egy felfutás, hogy a beszerzett gép, berendezés meg tudja termelni a finanszírozásához felhasznált „idegen forrás” költségeit),

Mire NEM használható!

• bizonyos mértékben a beadott üzleti terv alapján a bank és az ügyfél szerződik, hogy mikor és mire költheti, illetve mikor és mennyit hívhat le, mint egy ütemezett finanszírozási lehívással, tehát, ezért nem releváns csak a kirívó esetekben
• nyaralásra,
• luxuskiadásokra,
• kölcsönként továbbadni más vállalkozásnak,
• tulajdonosi kör privát felhasználására

Biztosítékok, Fedezetek, Garanciák!

• az egyes pénzintézetek és speciális projekt hitelek mögött általában:
  • alvetően a projekt-beruházás tárgya is jelzálogjogot kap, elidegenítési és terhelési tilalom mellett, (elsődleges fedezet),
  • 50% tulajdonosi készfizető kezesség áll
  • ügyvezetői felelősség áll (aláírásával ő képviseli a céget),
  • GHG garancia, ez ne tévesszen meg abban, hogy majd a biztosító kifizeti helyetted és le van tudva, a garancia a banknak (hitelt adónak megy a kifizetés, és a GHG tőled fogja követelni a banknak megfizetett kezességi összeget, így a banknak meg nem fizetett hiteleddel a bank felé, a többivel a GHG felé leszel adós, – ne ringasd magad abba a hitbe, hogy nemfizetés esetén a biztosító kifizeti és jónapot)
  • AVHA garancia, (ugyanaz, mint a GHG esetén, azzal a különbséggel, hogy az AVHA a mezőgazdasági – agrár ágazatot garantörizálja)

Kik nem kaphatnak hitelt?

Van azonban néhány kizáró ok, akiknek Te magad sem adnál hitelt-kölcsönt:

• ebben a hitelmegoldásban elsődlegesen a tulajdonosokat és a vállalkozás vezetőjét vizsgálják a múltjuk tekintetében, volt-e negatív információval rendelkező vállalkozáshoz közül?
• kapcsolati hálójuk alapján hány céget „borítottak”, buktak már el, vagy nem volt negatív infó róluk,
• szakmai hozzánem értés is kizáró ok lehetséges, (eddig könyvelő voltam, de egy projekt keretében pékséget nyitok…, ha mellé teszem a pék mesterlevelem és egy féléves gyakorlatot, mindjárt javul a projekthitelem esélye, mintha semmi végzettség, és/vagy gyakorlat nem lenne)
• végrehajtás alatt álló kapcsolt vállalkozásoknak, (csak gondolj bele, folyósítják és már végre is hajtották a számlájáról, további tartozásba, adóságba taszítva a vállalkozást, ellehetetlenül és csókolom, lehúzhatja a rolót, ráadásul jön az aktív KHR (BÁR lista)
• tulajdonosokkal szembeni aktív KHR (BÁR lista), amennyiben már van ilyen, minek tetőzni a bajt és növelni a banki biztos kockázatot
• bankszámlán előforduló inkasszó, vagy sorban állás esetén, – ilyen elvileg nem is lehet (kellemetlen, ha a vállalkozó sem tudja mennyi pénzzel rendelkezik a bankszámláján, és megbízásokat ad utalásra, vagy éppen egy beszedést eszközöltek, amire nincs elég fedezet, esetleg állandó átutalási megbízások vannak beállítva, csak éppen üres a számla,
• egymást követő 2 évben veszteséges vállalkozások, (tudjuk, hogy ilyenkor azért még van remény, hiszen a projektcég már létrejött és forrásért kilincslenek, addig viszont a vállalkozásnak nincs bevétele, így alakul a beszámolója veszteségbe, kérdés, hogy 2 – 3 éve kilincselő projektre Te mennyire adnál forrást? ?),
• a vállalkozás saját tőkéje negatív, (erről lesz szó később, a beszámoló blogban)
• negatív üzemi eredmény, (ezt ne is említsük, beszámoló elemzésénél kitérünk erre is)

Bp., 2023.01.31.