#008 – Beruházási hitel
A 4 alaptípus egyik bonyolultabb fajtája. Természetesen ezt sem lehet félvállról venni, hiszen ez is egy visszafizetendő pénz, amit a pénzintézet ideiglenesen odaad a vállalkozásnak hosszabb használatra.
Megközelíthetjük egy egészen más irányból, hiszen a forrást egy pénzzel kereskedő vállalkozástól vesszük meg.
- Ezt értsd úgy, hogy a bank vagy a szakosított pénzintézet csupán egy kereskedő, akinek a terméke a pénz. Vásárolja (olcsón) és értékesíti/eladja a hiteligénylőknek.
Miről szól a beruházási hitel?
- Alapvetően a vállalkozások fejlesztéséről, komolyabb beruházás finanszírozására szolgált. Csekély mértékben a beruházás tárgyának alapanyaggal, segédanyaggal való ellátására.
Mire való, mire használható?
- Beruházások az alábbiak lehetnek:
- ingatlan vásárlása, építése, felújítása, korszerűsítése,
- gépbeszerzés, (ebben a kategóriában a lízing egy alternatív megoldás),
- teherautó vásárlása (szintén a lízing az alternatív megoldás)
- személyautó vásárlás (szigorúan üzleti célra, és adózás szempontjából egyeztetni kell a vállalkozás választott könyvelőjével, vagy adótanácsadóval),
- agrár szektorban termőföld vásárlása,
- Termelő gépek, berendezések esetében azok üzemszerű működéséhez szükséges alapanyagok, segédanyagok is beszerezhetőek a beruházási hitel keretén belül (20 %-ot meg nem haladó arányban),
- A gépek és eszközök beszerzési árába – mint beruházás – bele tartoznak az alábbiak:
- vám költség (bruttó)
- szállítási költség (nettó)
- telepítési költség (nettó)
- üzembehelyezési költség (nettó)
- betanítási költség (nettó)
- minden olyan költség, ami közvetlenül a géphez kapcsolható, köthető, és a beüzemelésig merült fel,
- …
Mekkora összegre számíthat a vállalkozás?
- erre nincs egzakt válasz, hiszen az egyes pénzintézetek más és más feltételekkel hiteleznek,
- de tény, hogy az árbevétel arányában veszik figyelembe az adható összeg nagyságát,
- valamint a beruházás tárgyát, illetve annak értékét is figyelembe veszik, ráadásul 100%.ban nem fogja finanszírozni egyik pénzintézet sem a beruházásod! Mindenképpen rendelkezned kell önerővel. Kockázat függvényében pedig az önerő mértéke is változó.
- EBITDA is befolyásolja, hiszen a törlesztési képességet is vizsgálják az adott vállalkozásnál, (EBITDA – külön blogbejegyzést olvashatsz erről később, hogy eszik vagy isszák)
Milyen kamatokkal kell számolni?
- minden egyes pénzintézetnél megtalálod az aktuális hirdetményében megkeresed a bank saját hitelének nevét és a hozzá rendelt feltételeket, (BUBOR + …% marge a banknak)
- mindig éves %-ban fejezik ki, vagyis amit találsz, azt a hitelösszegre számítsd és oszd el 12-vel, így kaphatsz egy közelítőleges havi terhet,
- természetesen nem lesz tökéletesen pontos, hiszen hónap elején, közepén, avagy a végén kerül sor a törlesztésre, annak megfelelően változik az összeg,
- hasonlóképpen gondolj a kezelési költségre is, habár jellemzően a bankok az utóbbi időben összevonták a kamatokkal, és nem számolnak fel külön kezelési költséget,
Milyen fix költségei vannak még ennek a hiteltípusnak?
- ez megint csak az adott pénzintézettől függ, hogy hogyan nevezik az egyösszegű „sápot”?
- értékbecslés költsége,
- szemle díja (szakaszos finanszírozás esetén, az egyes készültségi fokoknál való megtekintés díja),
- fedezetkezelési díj vagy költség,
- keretbeállítási jutalék,
- hitelbírálati díj,
- folyósítási jutalék,
- szerződéskötési díj,
- rendelkezésre tartási díj vagy jutalék (a le nem hívott keretre)
- ennél a típusnál a bemutatott számlák alapján, lehívási díjat, lehívási jutalékot számítanak fel,
- minden olyan tevékenységhez hozzárendel némi költséget, amivel egy-egy alkalmazottjának foglalkoznia kell, mivel Te fizeted meg az alkalmazott a bérköltségét,
- építésnél, amikor „szakaszos” a finanszírozás (bármely egyéb munka, amihez ügyintéző szükséges, mivel az ő bérét és munkaidejét meg kell fizetni, vagy legalábbis hozzá kell járulni annak megtermeléséhez)
- „lehívási szakaszonként”, amikor számlával igazoltan tudja lehívni, számolnak fel lehívási díjat, (jellemzően nem szeretik elhúzni így a következő 50% – 30 % 15 % szakaszok a legjellemzőbbek a végén 5 % marad a használatbavételi engedély megszerzése utánra.
Milyen futamidővel igényelhető?
- jellemzően ez a típus klasszikus értelemben 5 ~ 10 év (60 – 120 hónap),
- ezek a szerződött futamidők nem módosíthatóak, vagy csak külön díj ellenében, vagy hitelkiváltással, esetleg prolongálhatóak, de kellően meg kell indokolni,
- ebben a hiteltípusban nincs felülvizsgálat, viszont korlátozott mozgástere is van, tehát egy kötöttebb megoldás, a folyószámlahitelhez képest rugalmatlanabb, végig a futamidő alatt, a szerződésnek megfelelően kell helytállni a visszafizetéssel,
Milyen törlesztési gyakorisággal kell készülni?
- egy klasszikus beruházási hitel esetén a futamidő alatt akár havi vagy negyedéves vagy éves törlesztésről beszélünk, de létezik egyedi megállapodással is, féléves, vagy a rendszerestől eltérő (szezonális bevételekkel létező vállalkozásnál) törlesztési ütemezés,
- ennél a hiteltípusnál igénybevehető úgynevezett türelmi idő (1 – 24 hónap) is. Ilyen esetben a tőkét nem kell elkezdeni törleszteni, csak a türelmi időt követően, (egy komolyabb beruházásnál nem lesz a hitelt követő hónapban rögtön termelőeszköz, így annak kell egy felfutás, hogy a beszerzett gép, berendezés meg tudja termelni a finanszírozásához felhasznált „idegen forrás” költségeit),
Mire NEM használható!
- a vállalkozásban nem elszámolható költségekre
- bér- és járulék kifizetésekre,
- áfa finanszírozásra,
- rezsi jellegű kiadásokra,
- nyaralásra,
- luxuskiadásokra,
- kölcsönként továbbadni más vállalkozásnak,
- tulajdonosi kör privát felhasználására
Biztosítékok, Fedezetek, Garanciák!
- az egyes pénzintézetek és speciális beruházási hitelek mögött általában:
- alvetően a beruházás tárgya is jelzálogjogot kap, elidegenítési és terhelési tilalom mellett, (elsődleges fedezet),
- 50% tulajdonosi készfizető kezesség áll
- ügyvezetői felelősség áll (aláírásával ő képviseli a céget),
- GHG garancia, ez ne tévesszen meg abban, hogy majd a biztosító kifizeti helyetted és le van tudva, a garancia a banknak (hitelt adónak megy a kifizetés, és a GHG tőled fogja követelni a banknak megfizetett kezességi összeget, így a banknak meg nem fizetett hiteleddel a bank felé, a többivel a GHG felé leszel adós, – ne ringasd magad abba a hitbe, hogy nemfizetés esetén a biztosító kifizeti és jónapot)
- AVHA garancia, (ugyanaz, mint a GHG esetén, azzal a különbséggel, hogy az AVHA a mezőgazdasági – agrár ágazatot garantörizálja)
Kik nem kaphatnak hitelt?
Van azonban néhány kizáró ok, akiknek Te magad sem adnál hitelt-kölcsönt:
- végrehajtás alatt álló vállalkozásoknak, (csak gondolj bele, folyósítják és már végre is hajtották a számlájáról, további tartozásba, adóságba taszítva a vállalkozást, ellehetetlenül és csókolom, lehúzhatja a rolót, ráadásul jön az aktív KHR (BÁR lista)
- tulajdonosokkal szembeni aktív KHR (BÁR lista), amennyiben már van ilyen, minek tetőzni a bajt és növelni a banki biztos kockázatot
- bankszámlán előforduló inkasszó, vagy sorban állás esetén, (kellemetlen, ha a vállalkozó sem tudja mennyi pénzzel rendelkezik a bankszámláján, és megbízásokat ad utalásra, vagy éppen egy beszedést eszközöltek, amire nincs elég fedezet, esetleg állandó átutalási megbízások vannak beállítva, csak éppen üres a számla,
- egymást követő 2 évben veszteséges vállalkozások, (tudjuk, hogy ilyenkor azért még van remény, de a számok dominálnak, nincs mese, mondhatod azt, hogy az aktuális év már jó, de még nincs zárva ?, a zárásig, közzétételig azt változtatsz, amit „akarsz”, feltéve, ha a számviteli törvényt nem sérted, mert az kérem már BTK-s tétel,
- a vállalkozás saját tőkéje negatív, (erről lesz szó később, a beszámoló blogban)
- negatív üzemi eredmény, (ezt ne is említsük, beszámoló elemzésénél kitérünk erre is)
Bp., 2023.01.31.