Csak egy történet az életből – második rész

Egyeztettem a banki kapcsolataimmal és megemlítettem számukra, hogy mi a történet lényege, amint megkapom az alátámasztó iratokat, küldöm.

Be is érkeztek a szükséges iratok. Amelyeket továbbítottam 2 pénzintézetnek. Hiszen a számlavezető bankja, aki a legtöbbet látja a cégről. Elvileg ők azok, akik a leggyorsabban adhatnak hitelt. Természetesen Ők az elsők, akik el is utasították az első kérelmét.

Az egyik bank szinte azonnal reagált, hogy így már egészen más a „leányzó fekvése”, menjünk tovább. Verseny van, új ügyfél, jó ügyfél… Meglévő ügyfél „fejőstehén” kategória…

Teltek a napok, és vártunk. Megbeszéltük, hogy az ügyfél nyit egy bankszámlát, majd elindítjuk a hitelkérelmet. Viszont szívesebben maradna a jelenlegi bankjánál. Ismeri a rendszereit, és hozzászokott. Egyszerűbb lenne, neki és az ügyfeleinek is a folytatás.

Azonban a számlavezető bankja az előző estére bejelentkezett, hogy érdekes módon javult a minősítése. Így ott is érdemes továbbmenni, illetve újra beadni az igényt. Természetesen csatolva az elutasító végzést. Valamint csatoltuk még a hitelkérelem mellé a másik banki számlanyitásról a szerződést. Ennek 2 oka is volt, az egyik 15 napon belül amúgy is be kell jelenteni mindennemű változást a cég életében. Hiszen egy másik bankban számlanyitás az jelentős döntés. Ráadásul tájékoztattuk az ügyintézőt, hogy a másik pénzintézettől is van hitelajánlat. Azonban a saját bank többet ajánlott, így a fix 5,00%-os kamatkörnyezetű Széchenyi termékek esetében a magasabb összeggel széleskörűen lehet gazdálkodni.

Mivel a számlanyitás napján a tulajdonos szabaddá tette magát, így a KAVOSZ hitelkérelem beadására is sort kellett keríteni. Egy valódi tanácsadó odafigyel az ügyfelére és annak nem „rabolja” az idejét. Tehát időpontot szereztem egy KAVOSZ irodához … Mondhatom a 4. iroda esetében (4 telefonhívás), de sikerült…

Megtörtént a beadás, megérkezett a NAV 0-ás igazolás. Majd az iroda végzett és átvittem a bankba. Teltek a napok… Türelmesen vártunk. A másik bankba pedig tájékoztattuk az ügyintézőket, hogy türelmüket kérjük, mert a számlavezető bank az „utolsó” pillanatban mégis tovább engedi.

…

2023. április első hetében értesített a számlavezető bank, hogy engedélyezték az igényt. Így felkészültünk a szerződéskötésre, amire húsvét után került sor…

Az ügyfél – mondanom sem kell – pezsgőt bontott, ami érthető is. Nem bízott a sikerben, csak reménykedett.

…

A hitelszerződésre nem szoktam bemenni, kivéve, ha az ügyfelem igényli. Ekkor érzem magam tolmácsnak. Magyarról – magyarra fordítok. Illetve megvédem az ügyfelem az ügyintézők tervszámainak elvárt keresztértékesítésétól (volt már rá precedens).

Majd a sikeres szerződéskötést követően a számlavezető bank levonta a folyósítási jutalékot (hozzáértők ebből már tudják, hogy melyik bankról van szó). Majd továbbították az anyagokat a GHG-nak. Akinek a díját pár nap múlva levonták és így szabaddá vált a folyósítás.

Eltelt pár nap és hívott az ügyfél, hogy kinéztek egy 5 személyes puck up személyautót. Melyre lízinget igényelnének, amelynek már inkább nem menne neki önállóan, ha tudok benne közreműködni, akkor megbízna azzal is. Már hogy a viharba ne vállalnám. Hiszen hasonló bankárok végzik azt a tevékenységet is. Jelenleg ennek a folyamatnak a közepén tartunk. Nincsennek a lízingesek a helyzet magaslatán. Tudjátok a még ez kell, még azt kell beküldeni. Meg bocs, ez lemaradt. Mindenesetre, pótoljuk az anyagokat és a kéréseiket is teljesítjük. Igyekszem az eredeti dokumentumokkal magam „futárkodni”, mert akkor tudom, hogy bevittem és bent van.

Az előzetes minősítésen megfelelt és ennek tudatában megrendelték az autót és a kiegészítőit. Be is kérte a kereskedő a foglalót és a beérkezéskor majd ezt feltölti 30%-ra. Lassan be is érkezik, felszerelik rá a kiegészítőket (csörlő, miegymás…). A lízingesekre kell majd várni…

3 szereplős szerződés lesz. Így kanyarintok egy szép karikát (motoros szleng) Budapest – Nyíregyháza – Budapest útvonalon. De legalább meglesznek az eredeti aláírások minden dokumentumon és nem kell várni a postázásokra.

Bp., 2023.05.02.

Közben megtörtént a lízing bírálata. Amely egy „csendes” előzetes hezitálás volt. Mire az ügyféllel, viszont ajánlatot tettünk, hogy rendben, emeljük meg az önerőt. Tehát 40%-os önerővel indítsuk a lízinget. Megértjük, hogy a cégnek van közben egy folyószámlahitele (KHR-ben látszik), és így jelentősen megnő a kötelezettségek aránya. Amely a cég eladósodottságát fogja mutatni. Ez kockázatosabbá teszi azt.

Újabb bírálat, és újabb hezitálás. Nos egy jó tanácsadó itt készít néhány lízing kalkulációt, azonos alapadatokkal – mindezt összehasonlítható formában Excelben. Elkészült, majd a banki kapcsolattartó partner segítségét kértem – az ügyfelem érdekében – , hogy hasson már oda egy kicsit, mert az összehasonlító anyag alapján (amit be is küldtem neki pdfben) egyértelműen látszott, hogy az Ő lízingjüké a legkedvezőbb finanszírozási konstrukció. A többiekével összhangban a teljes futamidő alatt közel 3 millió forinttal kedvezőbb a teljes visszafizetés. Tény, hogy a másik lízingcégnél „azonnal” megadták volta a hitelt, 30%-os önerővel.

Itt „közbevetném”, hogy mit képviselsz, mint tanácsadó? A magasabb hitelösszeget, a hozzá tartozó magasabb jutalék miatt? Vagy valóban figyeled az ügyfeled érdekeit? Megbeszéléseitek során kikérdezed az ügyfeled a preferenciáiról? Arról, hogy számára mi a fontosabb?

Végezetül a közbenjárással és az ügyfél 50%-os önerejével a lízingcég megadta a jóváhagyást. Ennek megfelelően még így is jobban megérte az ügyfélnek, mintha másik lízingcégen keresztül igényelte volna a finanszírozást.

Végeredményben az ügyfél már át is vette a járművet és használja. A törlesztés pedig augusztusban fog megkezdődni.

Bp., 2023.07.11.

Csak egy történet az életből – első rész

Egy érdekes esetet mesélek el Nektek. A mai napom margójára. De talán jól szemlélteti a tanácsadó választás előnyét és a szakértelmét.

A történet úgy kezdődik, hogy délután a gép előtt persze, hogy a legnagyobb közösségi oldalon görgetek. Majd meglátok egy hiteltanácsadó cég hirdetést a Széchenyi termékekkel kapcsolatban. Megnéztem, hiszen a konkurencia hirdetett, hogyan? Számít, és látom, hogy jó néhány hozzászólással van ellátva. Nekem sem kellett több. Lássuk, beleolvasok, legalább látom, mit gondolnak az ügyfelek, hogyan tesznek ajánlatot a „tanácsadók”, vagy a cég szerződött partnerei.

Láttam jó párat. Majd megakadt a szemem az egyik hozzászóláson. 80 millió körüli árbevétel, 20 millió körüli adózott eredmény és írja, hogy mégsem kapott hitelt, amit nem is ért.

Nekem sem kellett több, hirtelen vezérelve jobbegérgomb, és új ablak, már a hozzászóló facebook oldalán voltam. Illedelmesen írtam Neki egy üzenetet, hogy ha gondolja, beszéljünk a lehetőségeiről és beírtam a telefonszámom.

Mit ad isten, fel is hívott. Váltottunk pár szót és átküldte sms-ben a cégnevet és adószámot.

Tudjátok, első körben, egy előzetes elemzéshez ennyi is elég.

Lekértem a cégkivonatot a beszámolóit és megnéztem az Opten rendszerben a „minősítését”.

Elkészült az elemzése, sima ügy kellene, hogy legyen a 18 milliós igénye. Azonban az Opten rendszerében van 2 éven belüli negatív információ. Nézzük meg közelebbről mi az. Kiderült, hogy egy „vagyoni részesedés lefoglalása” miatt volt hátrányos információ. Mégpedig nem kevés ideig volt élő a bejegyzés, kicsivel több, mint 3 hónap. Ezt viszont a bankárok, rendkívüli kockázatnak veszik és indoklás nélkül elutasítják a kérelmet. Hiszen, milyen morálja van annak, aki 3 hónapot meghaladóan is hagyja, hogy ilyen bejegyzés szerepeljen a cégkivonatán. Mennyire foglalkozik a cég, vállalkozása jóhírével?

Hívtam is a hozzászólót és elmondtam, hogy mi az oka. Illetve rákérdeztem, hogy emlékszik-e erre a sztorira, hogy az mi volt, elmesélte. Egy rég elévült mobil szolgáltató telefonszámlája miatt küldték a végrehajtást a felesége régi lakcímére. (Itt érzek némi pikantériát, és a végrehajtó szándékosságát a rossz lakcím miatt. – Az időhúzás okán.) Majd megtudták és az ügyvédjük írt levelet a végrehajtónak, hogy a kért követelés már elévült és jogtalan, így szüntesse meg a végrehajtást. Levél – levelet követett, majd perre mentek, ahol is a bíróság elutasította a végrehajtási igényt. Erről persze van egy szép határozat is. (Mondhatom szép tortúra az egész…)

Mindenesetre így már érthető a 3 hónap, levelezgetés, nem elismert – jogalap nélküli – követelés. Persze, hogy a tulajdonos nem akarja kifizetni, hiszen nem jogos. De amíg az igazát bizonyítja addig is telnek a napok és húzódik az ügy. Ebből adódóan pedig a kereskedelmi bakok előtt hitelezhetetlen állapotba kerül. Eszében sincs, hogy 1-2 évvel ezelőtti eset miatt volt negatív bírálat. Hiszen az Ő emlékezetében az van, hogy megnyerte a pert és igazat adott neki a bíróság. Eszébe nem jutna, hogy ezért nem kapja meg a forrást.

Amennyiben hozzáértő tanácsadót kért volna fel, hogy képviselje az érdekeit, az felkészülten bekérte volna az ügyvédi levelezést és a bírósági határozatot. Előre felkészült volna a történtekből, így megelőzve a banki kérdéseket. Előre megválaszolva, hogy az ügyfele reagált az eseményre nem hagyta magát és az igazának a bíróság helyt is adott. Vagyis úgy járt el, ahogy azt az adott helyzetben elvárható. Ennek fényében, viszont úgy gondolom, hogy a banknak nem lehet kifogása az ügyfele hitelezése ellen.

Az ügyfél a következő nap folyamán, átküldi az ügyvédi levelezést és a bírósági végzést. Amely birtokában felveszem a kapcsolatot a bankkal. Az ügylet újragondolásával kapcsolatban. Meglátjuk milyen eredménye lesz.

Tanulság1:

A végrehajtói tortúra igencsak megnehezíti az ügyfelek életét. Gondold csak végig. Egy 30 – 50 ezer forintos követelés miatt, ilyen hintába tesznek? Sok vállalkozó azt mondja, hogy itt van, kifizeti, még akkor is, ha nem jogos, csak hagyják már végre békén. Ne zaklassák végrehajtói levelekkel. „Mit gondol a postás, aki kézbesíti?”

Hasonló történet egy vidéki parkolási bírság miatt kezdeményezett végrehajtásról. Amiről az ügyfél még csak nem is tudott. De ez egy másik történet…

Tanulság 2:

Amennyiben önállóan intézed a hiteled és nem gondolod végig, akkor úgy jársz, hogy elutasítják a kérelmed. Még csak azt sem fogod tudni, hogy miért. Viszont, ha a megbízott tanácsadó hozzáértő, akkor megtalálja a megoldást a felmerült problémára.

Ez a felkészülés az iratokkal való alátámasztás az egyik jó megoldás. Ezen kívül van még a tarsolyban olyan megoldási javaslat, amivel orvosolható az ilyen elutasítási probléma. De csak akkor, ha valóban látom, hogy az ügyfél megérdemli a segítséget.

Most itt tartunk, és meglátjuk, mit hoz a holnap!

Bp., 2023.02.28.

Általánosságban

Alapvetően 2 irányból közelíteném meg a miértet. Az egyik irány az ügyfél, vagyis a megbízó szemszögéből. Esetében miért érdemes „tanácsadót” választania és kit válasszon? Mire figyeljen?

A „szakértő” kifejezésre a bicska nyílik a zsebemben. Ennek pedig története van. Nem is olyan régen egy reggeli rádióműsort hallgattam és a műsorvezető felvezette a témát, gazdasági kérdésről volt szó. Már pontosan nem is emlékszem, hogy mi volt a téma, azonban egy másodéves Corvinus diákot mutatott be a téma szakértőjeként! Ez kivágta a biztosítékot Nálam. Ezért gondolok pejoratívan a „szakértő” kifejezésre. Válhat valaki szakértővé, amennyiben eltölt néhány évtizedet a tanácsadói pályán. Azután ezt a tapasztalati tudást mentoráláson keresztül átadja a munkatársainak, kollégáinak.

Hitelszakértő kontra banki alkalmazott

Amennyiben egy vállalkozás vezetője ráeszmél arra, hogy szüksége van a vállalkozásban külső forrásra, banki hitelre, kicsit meg is ilyed. Hiszen hazánkban nem 2-3 pénzintézet található, hanem bizony jóval több. (A teljesség igénye nélkül a kereskedelmi bankok: OTP Bank Nyrt., MKB Bank Nyrt., Raiffeisen Bank Zrt., CIB Bank Zrt., Erste Bank Hungary Zrt., UniCredit Bank Hungary Zrt., Takarékbank Zrt., Magnet Magyar Közösségi Bank Zrt., Kereskedelmi és Hitelbank Zrt., Bank of China Hitelintézet Zrt., Duna Takarék Bank Zrt., KDB Bank Európa Zrt., Polgári Bank Zrt.,… és még megannyi szakosított pénzintézet.). Nem egyszerű, ha valóban megfizethető forráshoz akar jutni a vállalkozó.

Arról nem is beszélve, hogy az egyes bankok, bankfiókjaiban mennyire eltérő tudással és tapasztalattal képzet „szakértők”/referensek ülnek és próbálnak túlélni a havi fizetésükért. Nem vagyok benne biztos, hogy a teljes banki termékválasztékot ismerik és ajánlani is tudják. Ismernek párat és abból fognak ajánlatot tenni. Ritkán találkozom valóban olyan banki alkalmazottal, aki kellőképpen kíváncsi is az ügyfélre és nem termékeladásban érdekelt, hanem a vállalkozó igényeinek megfelelő ajánlatot, megoldást akarja adni. Sőt olyan banki munkatársat sem láttam sokat, aki megmondja az ügyfélnek, hogy menjen át egy másik bankba, mert itt nem tudnak neki segíteni, nincs megoldás a vállalkozó problémájára. (Tisztelet a kivételnek!)

Egy külsős tanácsadó – ha valóban szakértő – akkor felkészült az egyes bankok feltételeit vezeti össze, a vállalkozó, a vállalkozás érdekeit szem előtt tartva. Szándékosan hanyagolom a legkedvezőbb, leghatékonyabb szavakat… Mert a vállalkozó a megoldást keresi a finanszírozási problémájára. Még abban az esetben is, ha egy kicsivel drágábbat kap, de azt oldják meg, amire valóban szüksége van.

Itt jön a valóban tanácsadói hozzáállás, amely a vállalkozót, kérdezi ki, és térképezi fel, hogy mire van szüksége. Nem dönti el előre, hogy mit akar eladni neki. Hanem kérdez, beszéltet és kérdez. Keresi a gazdaságos megoldást.

Más kérdés, hogy a vállalkozó sem fogja bejárni Tolnát – Baranyát a hiteligényével. Mert bemegy a saját számlavezető bankjához, talán még azon kívül egy, kettőhöz. De nem térképezi fel a teljes bankszektor ajánlatát. Sem ideje, sem türelme, sem hozzáértése nincs.

Valamint az első, számlavezető bankjában olyan kérdéseket tesznek fel, olyan dokumentumokat kérnek, amik a számára, hieroglifának tűnnek, és egy egészen érdekes érthetetlen nyelven beszélnek vele, magyarul, de mégis érthetetlenül. Ezt a kellemetlenséget nem fogja vállalni több helyen. Még csak az kellene, hogy „tudatlan” vállalkozónak nézzék és a háttérben kinevessék. Előítélet.

A vállalkozói pénzügyek bizalmi kérdés. A legjobb, ha ajánlás útján kapunk hozzáértő tanácsadót. Egyik ügyfelünk, vevőnk, beszállítónk elmeséli, hogy milyen segítséget kapott, milyen szolgáltatást. Amennyiben az nincs, akkor kell jól körülnézni a piacon. Azt tapasztalom, hogy lakossági tanácsadóból, közvetítőből Dunát lehetne rekeszteni, de vállalati már jóval kevesebb van. Valóban hozzáértő meg még kevesebb. Kitartás a keresgéléshez.

Igyekszem oktatni a kollégáimat, azonban azt veszem észre, hogy ha a közvetítő nem akar tanulni, vagy nincs hozzá érzéke, akkor sohasem lesz tanácsadó, csak közvetítő.

Szükséges a releváns iskolai végzettség, nem árt, ha van némi élettapasztalata és vállalkozói attitűd. Legalább részben értse meg a vállalkozói létet. Aktívan keresse a megoldást. Gondolkozzon közösen a vállalkozóval. Így viszont számít a személyisége is, a habitusa. Passzoljanak a tanácsadó és az ügyfél. Képes legyen felvenni a ritmust és az elvárásoknak is feleljen meg.

Amint megvan ez az összhang, tessék mindent tisztán elmondani a tanácsadónak. Mivel az összes fontos és lényeges információ birtokában tud javasolni, az ügyfele pedig választani és dönteni!

Számomra mit jelent a tanácsadó?

Mint ügyfél (vagyis, ha Én lennék az ügyfél, mit várnék el tőle):

Amennyiben megbízó vagyok az alábbiakra figyelnék oda. Hol, milyen iskolá(k)ban végzett (Iskolai végzettség). Milyen munkákat végzett, milyen ügyfelei voltak? (tapasztalat, referenciák) Nehezen elvárható agrár területen egy fővárosi tanácsadótól, hogy értsen az állattenyésztéshez, mezőgazdasághoz.

Van-e olyan ügyfele, akit ismerek, vagy van, akitől meg lehet, kérdezni, hogyan dolgozik? (referencia)

Emberileg el tudom-e fogadni? (személyiség, korrektség, nyíltság)

Ismeri a jelenlegi piaci szereplőket, és azok által adott lehetőségeket.

Mint tanácsadó (vagyis, mint tanácsadó mit kívánok adni az ügyfeleimnek):

Legfontosabb számomra az alapvető tudás és kíváncsiság. Tanácsadóként felkészülök az ügyfélből. Beszámolói, cégkivonata, weblapja alapján – már ekkor sokkal többet tudok róla, mint bármelyik banki referens – és igyekszem „belebújni” a bőrébe. Természetesen a kellő alázattal, de kellő tudással felvérteve. Elmeséli milyen helyzetben van és mit szeretne, mi a cél, milyen eredményt vár. Ekkor történik meg az, hogy ha Én lennék az Ő helyében mit lenne érdemes tenni. Figyelmeztetve arra is, ha netán túlvállalná magát! Mindezt úgy, hogy végig ott állok az ügyfél mellett a teljes hitelezési folyamata során az utolsó törlesztőrészlet megfizetéséig, vagy azt követően is, ha igényli.

Javaslom így válasszanak tanácsadót!

Van tapasztalata hiteltanácsadók terén?

Akár pozitív vagy negatív értelemben. Szóljon hozzá a blogbejegyzéshez! (Kérem azért ügyeljen a trágár és obszcén kifejezésekre, azokat ne használja!)

Bp., 2023.02.24.

Árbevétel, Eredmény, Saját tőke – mesterhármas oldaláról

Osszuk ketté a hiteleket, rövid és közép-hosszú távú finanszírozásra. Már csak azért is, mert ez a 2 megközelítés fogja megmutatni, hogy mennyit is kaphatsz. Viszont komoly kapcsolat (korreláció) van a „mesterhármast” illetően…

Elsődlegesen a fő irány az árbevétel. A vállalkozás árbevételének nagysága határozza meg az adható hitelösszeget. Illetve annak a kérdése, hogy mire kéri a vállalkozás a forrást.

Az is különbséget jelent, hogy a forrást a saját bankodnál kéred, vagy számodra idegen banknál. Olyan banknál, ahol nem vezetsz számlát, ahol nincs rólad semmilyen múltbeli információ a pénzügyeiddel kapcsolatban.

Árbevétel alapján:

Folyószámlahitelt igényelnél reálisan ne kérj többet, mint a bevételed 15 ~ 25 %-a. Persze, ha ez valóban ennyire egyszerű lenne, akkor rám nem lenne szükség. De itt vagyok, szóval kell a segítség.

Forgóeszközhitel esetében pedig úgy számolj, hogy 10 ~ 30 % közötti összeget kérhetsz reálisan. Feltéve, hogy a többi paraméter rendben van a vállalkozásodban.

Beruházási hitel esetében 25 ~ 40 % is igényelhető, ha a további feltételek is teljesülnek. Ez azonban már összetettebb kérdés. Amely valóban komolyabb elemzést igényel.

Projekt hitel esetében pedig egy igazi varázsgömbről beszélhetünk. Felmerült költségek, valós tervezett bevételek, és azok megoszlása a bank és a vállalkozó között. Kockázatnak megfelelően!

Eredmény alapján:

Folyószámlahitel esetén nincs különösebb jelentősége, talán csak annyi, hogy ne legyen veszteséges és azért egy szemmel látható nyereséget mutasson ki a vállalkozás. Sok esetben csak az adóhivatalnak könyvelnek és minimáladózásra törekszenek. Ami a NAV-nak lehet elég, de egy banknak bizony karcsú eredményesség a minimáladó miatti kimutatott minimál nyereség.

Forgóeszközhitel esetében ugyanaz a kérdés, mint a folyószámlahiteleknél.

Beruházási hitel esetében alapvető követelmény a nyereség, és arra érdemes odafigyelni, hogy a bevallott eredményből képes legyen a vállalkozás a következő évi adósságának törlesztésére. Legyen legalább akkora eredménye az adófizetést követően is, hogy a következő évben esedékes tőketartozást és kamatokat abból tudja fizetni.

Projekt hitel esetében pedig ahogy a varázsgömb már megjósolta a terv papír alapon sok mindent elbír. De vajon, mennyire megvalósítható? Ezt szigorúbban ellenőrzik, mint az EU.-s pályázati források túlárazott költségvetéseit.

Saját tőke alapján:

Folyószámlahitel esetén nincs különösebb jelentősége, talán csak annyi, hogy ne legyen negatív és ha lehet, azért a mérlegen belüli tőkeerősség érje el legalább a 25 %-ot.

Forgóeszközhitel esetében ugyanaz a kérdés, mint a folyószámlahiteleknél.

Beruházási hitel esetében alapvető követelmény, hogy a vállalkozás tőkeerős legyen, ne legyen negatív saját tőkéje. Tőkeerőssége pedig elérje legalább a 30 ~ 35%-ot. Természetesen, ha több, az nem probléma, sőt…

Projekt hitel esetében egyszerű, a vállalkozó is beleteszi-e azt az összeget, amit bele kell tennie? Különben miért várná el, hogy a bank finanszírozza a vállalkozó kétséges projektjét. Kockáztasson a vállalkozó is! A bank csak betársul, de nem kockázati tőkésként, üzleti befektetőként, hanem pénzügyi finanszírozóként. Elvárja, hogy a vállalkozó a kért hitelt vissza tudja fizetni a kamatokkal együtt a szerződés szerinti ütemezésben.

Összességében ne várjuk el, hogy a bank csak a két szép szemünkért adjon hitelt. Azért tenni is kell, mégpedig nem keveset. A pénzintézetek nem jótékonykodási intézmények. Tisztán profitorientált vállalkozások. Azzal a különbséggel, hogy esetükben a termék a PÉNZ. Vagyis ők azzal kereskednek. Veszik és eladják. Jobban mondva befogadják megőrzésre és kihelyezik kamatért és kockázati díjért.

Bp., 2023.01.27.

Engedjetek meg egy történetet „számokkal” és érthetőbb lesz:

XY termelő vállalkozó előállítja a termékeit és értékesíti. Mondjuk úgy, hogy egy gép vásárlásával (modernebb, újabb típusú gép) a termelési kapacitását 3szorosára tudná emelni. A működési költségei az eddigi 60%-ára csökkennének és a karbantartásra is kevesebbet kellene költenie, ráadásul 3 évig ad rá gyártó garanciát. De erre a gépre a vételárat a jelenlegi működése mellett közel 8 év alatt tudná megspórolni. Vagy most felvesz egy beruházási hitelt vagy akár géplízinget és a gépet be tudja szerezni 3 hónapon belül. Nincs karbantartás miatti leállás, megtakarít közel 40%-os rezsit. Valószínű a selejtaránya is kedvezőbb lesz. Természetesen a bank pénzét használva neki kamatot, kezelési költséget fizet. És a jövőbeli spórolt tőkét előre hozva, jelenértéken vásárol. Majd a megtakarításokból 6 – 7 év alatt visszafizeti a hitelt.

Még számok nélküli példa esetén is érzékelhető, hogy az évek alatt elkülönített forrásokból egy-egy komolyabb fejlesztést megvalósítani szinte balgaság. Hiszen előre hozható és a fejlesztés által generált megtakarításoknak köszönhetően, vagy azok általi megtakarításokból visszafizethető. A fejlesztési tervek lényege pedig az, hogy ne essen bele a vállalkozó abba a hibába, hogy rögtön akkorát akarjon nőni, amit már nem képes finanszírozni.

Hiszen ilyenkor felmerülhet a kérdés. Amennyiben 2 gépet vásárolna mire kellene figyelnie:

a, kapacitás,

b, megrendelés állomány,

c, vásárlóerő,

d, piaci igény

e, sorolhatnánk még a paramétereket (vállalkozás és tevékenység függő),

Képes-e a többlet alapanyag és segédanyagszükségletet is beszerezni vagy azt finanszírozni? Cash-Flow tervet át tudja hidalni? Amin azt értsd, hogy a beszerzések kifizetését fizetni, úgy, hogy az eladásból származó bevétel még nem érkezett be a vállalkozásba. Pénzhiány keletkezhet, amely komoly finanszírozási problémát, akár csődhelyzetet is teremthet egy cég életében. Túl nagyot sem növekedhet, mert nem lesz képes felügyelni”.

Alapvetően a hitel nem „potya pénz”, vissza kell adni!

Általában akkor fordul a vállalkozó a bankhoz, amikor pénzre, forrásra van szüksége. Tudod ez olyan, hogy a fejlesztési elképzelésed megvan. Jó közelítéssel azt is tudod, hogy mennyibe kerül majd. Így kérsz hozzá hitelt.

Az viszont tény, hogy a vállalkozók majdnem 90 %-a a lehető legtöbb hitelt kéri – Mi a maximum, amit kaphatok? – hangzik el a kérdés.

Arra miért nem gondol a vállalkozó, hogy a fejlesztésre össze is lehet gyűjteni a forrást! Igen apránként összerakni, erre lenne hivatott az Eredménytartalék a mérlegben. Ahol az összeg általában rendelkezésre is kellene, hogy álljon. Ez azonban a cégek közel 99 %-ában csak adminisztratív eredmény már…

Cáfolj meg, de szerintem Te is olyan vállalkozó vagy, mint én. Amit akarsz azt most akarod, ott és azonnal. Így a forrásaid hiánya miatt be kell vonnod külső forrást. Képes lennél türelmesen várni, hogy összegyűjtsd a pénzt? Kétlem…

Ebben az esetben viszont azt ajánlom, hogy csak akkor igényelj hitelt, ha azt a fejlesztést valóban meg akarod valósítani. Valóban megvizsgáltad és ténylegesen szolgálja a vállalkozás érdekeit. Mert ebben az esetben érdemes lehet a banki hitelt hozzárendelni, hogy ne kelljen összegyűjteni a bekerülési költségeit, hanem a hitel folyósítását követően máris meg tudd valósítani.

Meg szoktam kérdezni a tárgyalópartnereimtől, hogy szerintük melyik a legjobb hitel?

Ezt a kérdést most Neked is felteszem! Írd meg a blogbejegyzés alatt, hogy mit válaszolnál?

Milyen válaszokat kaptam eddigi munkám során és milyen csodás válaszok adhatóak a kérdésre:

• Amire nincs szükségem. – Paul
• Amit nem kell visszaadni. (Ezt a választ adja a tárgyalópartnereim 85 %-a – félelmetes)
• Amit tudok fizetni.
• Amit már visszafizettem.
• Amit már visszafizettem és még eredményt is hozott.*
• Amit olcsóbban megkapok, mint a piaci feltételek.
• Elkészítettem a projekt költségvetését és a saját forrásaink felhasználása erre drágább, mint a banki hitel igénybevétele. (Ez már nagyon tudományos, és komoly tervezést igényel)
• Amikor egy olcsó banki hitelt adnak (támogatott hitelt), akkor azt fel kell venni, adják. (Mindegy mire?)
• Amikor egy olcsó banki hitelt adnak (támogatott hitelt), akkor azt fel kell venni, adják. (De csak akkor, ha valóban tudom a vállalkozásban hasznosítani és megtermeli a bekerülési költségeit és még némi eredményt is hoz.)
• …
• Te mit tennél még hozzá? Milyen tapasztalataid vannak? A legjobbakat beemelem a blogbejegyzésbe – szerzőjük nevével – tiszteletből!

* ezt tekintem „ideális” válasznak

Bp., 2023.01.27.

Engedjetek meg egy történetet számokkal és érthetőbb lesz:

XY termelő vállalkozó előállítja a termékeit és értékesíti. Mondjuk úgy, hogy egy gép vásárlásával (modernebb, újabb típusú gép) a termelési kapacitását 3szorosára tudná emelni. A működési költségei az eddigi 60%-ára csökkennének és a karbantartásra is kevesebbet kellene költenie, ráadásul 3 évig ad rá gyártó garanciát. De erre a gépre a vételárat a jelenlegi működése mellett közel 8 év alatt tudná megspórolni. Vagy most felvesz egy beruházási hitelt vagy akár géplízinget és a gépet be tudja szerezni 3 hónapon belül. Nincs karbantartás miatti leállás, megtakarít közel 40%-os rezsit. Valószínű a selejtaránya is kedvezőbb lesz. Természetesen a bank pénzét használva neki kamatot, kezelési költséget fizet. És a jövőbeli spórolt tőkét előre hozva, jelenértéken vásárol. Majd a megtakarításokból 6 – 7 év alatt visszafizeti a hitelt.

Még számok nélküli példa esetén is érzékelhető, hogy az évek alatt elkülönített forrásokból egy-egy komolyabb fejlesztést megvalósítani szinte balgaság. Hiszen előre hozható és a fejlesztés által generált megtakarításoknak köszönhetően, vagy azok általi megtakarításokból visszafizethető. A fejlesztési tervek lényege pedig az, hogy ne essen bele a vállalkozó abba a hibába, hogy rögtön akkorát akarjon nőni, amit már nem képes finanszírozni.

Hiszen ilyenkor felmerülhet a kérdés. Amennyiben 2 gépet vásárolna mire kellene figyelnie:

a, kapacitás,

b, megrendelés állomány,

c, vásárlóerő,

d, piaci igény

e, sorolhatnánk még a paramétereket (vállalkozás és tevékenység függő),

Képes-e a többlet alapanyag és segédanyagszükségletet is beszerezni vagy azt finanszírozni? Cash-Flow tervet át tudja hidalni? Amin azt értsd, hogy a beszerzések kifizetését fizetni, úgy, hogy az eladásból származó bevétel még nem érkezett be a vállalkozásba. Pénzhiány keletkezhet, amely komoly finanszírozási problémát, akár csődhelyzetet is teremthet egy cég életében. Túl nagyot sem növekedhet, mert nem lesz képes felügyelni”.

Alapvetően a hitel nem „potya pénz”, vissza kell adni!

Általában akkor fordul a vállalkozó a bankhoz, amikor pénzre, forrásra van szüksége. Tudod ez olyan, hogy a fejlesztési elképzelésed megvan. Jó közelítéssel azt is tudod, hogy mennyibe kerül majd. Így kérsz hozzá hitelt.

Az viszont tény, hogy a vállalkozók majdnem 90 %-a a lehető legtöbb hitelt kéri – Mi a maximum, amit kaphatok? – hangzik el a kérdés.

Arra miért nem gondol a vállalkozó, hogy a fejlesztésre össze is lehet gyűjteni a forrást! Igen apránként összerakni, erre lenne hivatott az Eredménytartalék a mérlegben. Ahol az összeg általában rendelkezésre is kellene, hogy álljon. Ez azonban a cégek közel 99 %-ában csak adminisztratív eredmény már…

Cáfolj meg, de szerintem Te is olyan vállalkozó vagy, mint én. Amit akarsz azt most akarod, ott és azonnal. Így a forrásaid hiánya miatt be kell vonnod külső forrást. Képes lennél türelmesen várni, hogy összegyűjtsd a pénzt? Kétlem…

Ebben az esetben viszont azt ajánlom, hogy csak akkor igényelj hitelt, ha azt a fejlesztést valóban meg akarod valósítani. Valóban megvizsgáltad és ténylegesen szolgálja a vállalkozás érdekeit. Mert ebben az esetben érdemes lehet a banki hitelt hozzárendelni, hogy ne kelljen összegyűjteni a bekerülési költségeit, hanem a hitel folyósítását követően máris meg tudd valósítani.

Meg szoktam kérdezni a tárgyalópartnereimtől, hogy szerintük melyik a legjobb hitel?

Ezt a kérdést most Neked is felteszem! Írd meg a blogbejegyzés alatt, hogy mit válaszolnál?

Milyen válaszokat kaptam eddigi munkám során és milyen csodás válaszok adhatóak a kérdésre:

• Amire nincs szükségem. – Paul
• Amit nem kell visszaadni. (Ezt a választ adja a tárgyalópartnereim 85 %-a – félelmetes)
• Amit tudok fizetni.
• Amit már visszafizettem.
• Amit már visszafizettem és még eredményt is hozott.*
• Amit olcsóbban megkapok, mint a piaci feltételek.
• Elkészítettem a projekt költségvetését és a saját forrásaink felhasználása erre drágább, mint a banki hitel igénybevétele. (Ez már nagyon tudományos, és komoly tervezést igényel)
• Amikor egy olcsó banki hitelt adnak (támogatott hitelt), akkor azt fel kell venni, adják. (Mindegy mire?)
• Amikor egy olcsó banki hitelt adnak (támogatott hitelt), akkor azt fel kell venni, adják. (De csak akkor, ha valóban tudom a vállalkozásban hasznosítani és megtermeli a bekerülési költségeit és még némi eredményt is hoz.)
• …
• Te mit tennél még hozzá? Milyen tapasztalataid vannak? A legjobbakat beemelem a blogbejegyzésbe – szerzőjük nevével – tiszteletből!

* ezt tekintem „ideális” válasznak

Bp., 2023.01.27.

Ez már egy egészen különleges hiteltípus. Természetesen ezt sem lehet félvállról venni, hiszen ez is egy visszafizetendő pénz, amit a pénzintézet ideiglenesen odaad a vállalkozásnak hosszabb használatra.

Megközelíthetjük egy egészen más irányból, hiszen a forrást egy szakosított pénzintézettől kapjuk.

• Ezt értsd úgy, hogy a szakosított pénzintézet csupán egy kereskedő, akinek a terméke a pénz. Vásárolja (olcsón) és értékesíti/eladja a hiteligénylőknek.

Miről szól a lízing?

• Alapvetően a vállalkozások gépparkjának fejlesztésére szolgál,
• tartós eszköz finanszírozásra, egy speciális direkt gépek, járművek esetére alakítva,

Mire való, mire használható?

• Beruházások az alábbiak lehetnek:
  • egyre kevésbé jellemző (ingatlan vásárlása, visz-lízingbe adás,)
  • gépbeszerzés, (ebben a kategóriában a beruházási hitel egy alternatív megoldás), ide tartoznak a mezőgazdasági gépek, munkdagépek is,
  • teherautó vásárlása (szintén a beruházási hitel az alternatív megoldás)
  • személyautó vásárlás (szigorúan üzleti célra, és adózás szempontjából egyeztetni kell a vállalkozás választott könyvelőjével, vagy adótanácsadóval),
• A gépek és eszközök beszerzési árába – mint beruházás – bele tartoznak az alábbiak így a lízingbe ez is beletartozik a gépeknél:
  • vám költség (bruttó)
  • szállítási költség (nettó)
  • telepítési költség (nettó)
  • üzembehelyezési költség (nettó)
  • betanítási költség (nettó)

Mekkora összegre számíthat a vállalkozás?

• A lízing finanszírozás egyik különös előnye, hogy a lízing tárgya kerül finanszírozásra, így nem terheli a vállalkozás árbevételét, hiteltörlesztési képességét, nem csökkenti a hitelként adható források összegét,
• nincs olyan részletes vizsgálat, hogy a vállalkozás képes-e fizetni, hanem maga a gép, annak szállítója mennyire megbízható, illetve valós, reális árakon történik az adás-vétel, (akár használt eszköz esetén is)
• szükséges a lízinghez önerő, a lízing tárgyától függően és értékének megfelelő mértékű önerő,

Milyen kamatokkal kell számolni?

• általában kedvezőbb, mint beruházási hitelek esetében, ráadásul fedezetként ott van a lízing tárgya, (járműveknél a törzskönyv leadásra kerül)
• a hirdetményben találsz kategóriákat, és az adott lízing finanszírozók már a saját weblapjaikon közzétesznek kalkulátorokat, online számolhatsz, és megnézheted, hogy mire számíts, törlesztőrészlet gyanánt,
• alapvetően a lízingcégek is a piacról szerzik be a forrást így a jegybanki alapkamathoz (BUBOR – bankközi alapkamathoz) igazítják az árazást + az adott pénzintézet hozzáteszi a saját marzs (nyereségét), a „marzs” attól függ, hogy az adott pénzintézet mennyire „éhes”, vagy mekkora „vízfejet kell eltartania”, (jellemzően kisebb létszámúak, ezáltal kedvezőbbek a működési költségeik)
• mindig éves %-ban fejezik ki, vagyis amit találsz, azt a hitelösszegre számítsd és oszd el 12-vel, így kaphatsz egy közelítőleges havi terhet,
• természetesen nem lesz tökéletesen pontos, hiszen hónap elején, közepén, avagy a végén kerül sor a törlesztésre, annak megfelelően változik az összeg, illetve attól is, hogy volt-e türelmi idő, vagy sem,
• hasonlóképpen gondolj a kezelési költségre is, habár jellemzően a bankok az utóbbi időben összevonták a kamatokkal, és nem számolnak fel külön kezelési költséget,

Milyen fix költségei vannak még ennek a hiteltípusnak?

• ez megint csak az adott lízingcégtől függ, hogy hogyan nevezik az egyösszegű „sápot”?
• értékbecslés költsége, (amennyiben kell)
• szemle díja (megnézik a lízing tárgyát),
• fedezetkezelési díj vagy költség,
• keretbeállítási jutalék,
• hitelbírálati díj,
• folyósítási jutalék,
• szerződéskötési díj,
• rendelkezésre tartási díj vagy jutalék (a le nem hívott keretre)

Milyen futamidővel igényelhető?

• jellemzően ez a típus klasszikus értelemben 3 ~ 5 év (36 – 60 hónap),
• ezek a szerződött futamidők nem igazán módosíthatóak, vagy csak külön díj ellenében, vagy lízingkiváltással, esetleg prolongálhatóak, de kellően meg kell indokolni,

Milyen törlesztési gyakorisággal kell készülni?

• egy klasszikus lízing esetén a futamidő alatt havi vagy negyedéves, de létezik egyedi megállapodással is, féléves, éves vagy a rendszerestől eltérő (szezonális bevételekkel létező vállalkozásnál) törlesztési ütemezés,
• ennél a hiteltípusnál nem vehető igénybe úgynevezett türelmi idő,

Mire NEM használható!

• bér-és járulékfizetésre,
• rezsi jellegű kiadások finanszírozására,
• nyaralásra,
• luxuskiadásokra,
• kölcsönként továbbadni más vállalkozásnak,
• tulajdonosi kör privát felhasználására

Biztosítékok, Fedezetek, Garanciák!

• az egyes pénzintézetek és speciális lízingek mögött általában:
  • alvetően a lízing tárgya is jelzálogjogot kap, elidegenítési és terhelési tilalom mellett, (elsődleges fedezet, járműveknél törzskönyvet le kell adni),
  • 50% tulajdonosi készfizető kezesség áll
  • ügyvezetői felelősség áll (aláírásával ő képviseli a céget),
  • GHG garancia, ez ne tévesszen meg abban, hogy majd a biztosító kifizeti helyetted és le van tudva, a garancia a banknak (hitelt adónak megy a kifizetés, és a GHG tőled fogja követelni a banknak megfizetett kezességi összeget, így a banknak meg nem fizetett hiteleddel a bank felé, a többivel a GHG felé leszel adós, – ne ringasd magad abba a hitbe, hogy nemfizetés esetén a biztosító kifizeti és jónapot)
  • AVHA garancia, (ugyanaz, mint a GHG esetén, azzal a különbséggel, hogy az AVHA a mezőgazdasági – agrár ágazatot garantörizálja)

Kik nem kaphatnak hitelt?

Van azonban néhány kizáró ok, akiknek Te magad sem adnál hitelt-kölcsönt:

• végrehajtás alatt álló vállalkozásoknak, (csak gondolj bele, folyósítják és már végre is hajtották a számlájáról, további tartozásba, adóságba taszítva a vállalkozást, ellehetetlenül és csókolom, lehúzhatja a rolót, ráadásul jön az aktív KHR (BÁR lista)
• tulajdonosokkal szembeni aktív KHR (BÁR lista), amennyiben már van ilyen, minek tetőzni a bajt és növelni a banki biztos kockázatot
• bankszámlán előforduló inkasszó, vagy sorban állás esetén, (kellemetlen, ha a vállalkozó sem tudja mennyi pénzzel rendelkezik a bankszámláján, és megbízásokat ad utalásra, vagy éppen egy beszedést eszközöltek, amire nincs elég fedezet, esetleg állandó átutalási megbízások vannak beállítva, csak éppen üres a számla,
• egymást követő 2 évben veszteséges vállalkozások, (tudjuk, hogy ilyenkor azért még van remény, de a számok dominálnak, nincs mese, mondhatod azt, hogy az aktuális év már jó, de még nincs zárva ?, a zárásig, közzétételig azt változtatsz, amit „akarsz”, feltéve, ha a számviteli törvényt nem sérted, mert az kérem már BTK-s tétel,
• a vállalkozás saját tőkéje negatív, (erről lesz szó később, a beszámoló blogban)
• negatív üzemi eredmény, (ezt ne is említsük, beszámoló elemzésénél kitérünk erre is)

Bp., 2023.02.07.

A 4 alaptípus közül a legbonyolultabb, ugyanakkor a legizgalmasabb fajtája. Természetesen ezt sem lehet félvállról venni, hiszen ez is egy visszafizetendő pénz, amit a pénzintézet ideiglenesen odaad a vállalkozásnak hosszabb használatra.

Megközelíthetjük egy egészen más irányból, hiszen a forrást egy pénzzel kereskedő vállalkozástól vesszük meg.

• Ezt értsd úgy, hogy a bank vagy a szakosított pénzintézet csupán egy kereskedő, akinek a terméke a pénz. Vásárolja (olcsón) és értékesíti/eladja a hiteligénylőknek.

Miről szól a beruházási hitel?

• Alapvetően egy teljesen új vállalkozás, vagy egy új üzletág finanszírozására alkalmazzák. Vegyes megoldás, hiszen egy új vállalkozásnál a beruházáson kívül szükség van a forgóeszközökre és bizonyos mértékben a folyószámlajellegű hitelekre. Viszont a fedezettel biztosított hiteleket preferálják a pénzintézetek és azt vallják, hogy a forgóeszközökre és folyószámlakeretre vagyis a cash-flow-ra legyen a vállalkozónak tőkéje.
• Társasház építési projekthitelek a legjellemzőbb projekthitelek (Új cég, új társasház építésére)
• de bármely más, új dolog megvalósítása, egy jól alátámasztott üzleti tervvel, a befektető megfelelő mennyiségű önerejével és a bankok üzleti elképzeléseibe tartozóan kaphat projekt finanszírozást, (Tudjátok el lehet adni minden örült ötletet… egyszer!),

Mire való, mire használható?

• a legjellemzőbb a beruházások:
  • ingatlan vásárlása, építése, felújítása, korszerűsítése, majd a vállalkozás működésének beindítása,
  • gépbeszerzés, (ebben a kategóriában a lízing egy alternatív megoldás),
  • teherautó vásárlása (szintén a lízing az alternatív megoldás)
  • személyautó vásárlás (szigorúan üzleti célra, és adózás szempontjából egyeztetni kell a vállalkozás választott könyvelőjével, vagy adótanácsadóval),
• Termelő gépek, berendezések esetében azok üzemszerű működéséhez szükséges alapanyagok, segédanyagok is beszerezhetőek a projekt hitel keretén belül (10 %-ot meg nem haladó arányban),
• Meglévő vállalkozások megvásárlására is felhasználhatóak (egyedi hiteltípus)

Mekkora összegre számíthat a vállalkozás?

• mivel jellemzően új vállalkozás így a teljes üzleti tervet veszik figyelembe és gorcső alá, jól alátámasztottnak kell lennie, és reálisnak,
• megvalósíthatóság szempontjából, gazdaságilag, üzletileg megalapozott-e a terv, körültekintő, felkészül minden lehetőségre? Jellemzően a valós és reális költségvetés egy részéig (szükséges az önerő, miért adjon a bank pénzt ha te mint ötletgazda nem teszek bele egy petákot sem) hajlandó elmenni a bank a finanszírozásban, feltéve, ha a tervet elfogadhatónak ítéli meg, csekélyebb projekthitelezési gyakorlat is lehetséges az ügyfél igényeinek megfelelően,
• egzakt számokat nem tudhatunk, hiszen az egyes pénzintézetek más és más feltételekkel hiteleznek projektet,
• de tény, hogy komolyabb önerőt várnak el,

Milyen kamatokkal kell számolni?

• ezekre a megoldásokra ne is várj hirdetményt, hiszen még nem létező projektekre nem lehet előre ajánlatot adni,
• minden egyes pénzintézetnél egyedi ajánlatok vannak az adott projekt és a gazdaság alakulásának megfelelően,
• alapvetően a bankok is a piacról szerzik be a forrást így a jegybanki alapkamathoz (BUBOR – bankközi alapkamathoz) igazítják az árazást + az adott pénzintézet hozzáteszi a saját marzs (nyereségét), a „marzs” attól függ, hogy az adott pénzintézet mennyire „éhes”, vagy mekkora „vízfejet kell eltartania”,
• mindig éves %-ban fejezik ki, vagyis amit találsz, azt a hitelösszegre számítsd és oszd el 12-vel, így kaphatsz egy közelítőleges havi terhet,
• természetesen nem lesz tökéletesen pontos, hiszen hónap elején, közepén, avagy a végén kerül sor a törlesztésre, annak megfelelően változik az összeg, illetve attól is, hogy volt-e türelmi idő, vagy sem,
• hasonlóképpen gondolj a kezelési költségre is, habár jellemzően a bankok az utóbbi időben összevonták a kamatokkal, és nem számolnak fel külön kezelési költséget,

Milyen fix költségei vannak még ennek a hiteltípusnak?

• ez megint csak az adott pénzintézettől függ, hogy hogyan nevezik az egyösszegű „sápot”?
• megvalósíthatósági tanulmány,
• zéró riport,
• értékbecslés költsége, (amennyi kell)
• szemle díja (szakaszos finanszírozás esetén, az egyes készültségi fokoknál való megtekintés díja),
• fedezetkezelési díj vagy költség,
• keretbeállítási jutalék,
• hitelbírálati díj,
• folyósítási jutalék,
• szerződéskötési díj,
• rendelkezésre tartási díj vagy jutalék (a le nem hívott keretre)
• építésnél, amikor „szakaszos” a finanszírozás (bármely egyéb munka, amihez ügyintéző szükséges, mivel az ő bérét és munkaidejét meg kell fizetni, vagy legalábbis hozzá kell járulni annak megtermeléséhez)
• „lehívási szakaszonként”, amikor számlával igazoltan tudja lehívni, számolnak fel lehívási díjat, (jellemzően nem szeretik elhúzni így a következő 50% – 30 % 15 % szakaszok a legjellemzőbbek a végén 5 % marad a használatbavételi engedély megszerzése utánra.

Milyen futamidővel igényelhető?

• jellemzően ez a típus klasszikus értelemben 3 ~ 8 ~ 10 év (36 – 92 – 120 hónap),
• ezek a szerződött futamidők nem igazán módosíthatóak, vagy csak külön díj ellenében, vagy hitelkiváltással, esetleg prolongálhatóak, de kellően meg kell indokolni,
• ebben a hiteltípusban nincs felülvizsgálat, viszont korlátozott mozgástere is van, tehát egy kötöttebb megoldás, végig a futamidő alatt, a szerződésnek megfelelően kell helytállni a visszafizetéssel, ezért érdemes előre felkészülni a bekövetkező lehetőségekre,

Milyen törlesztési gyakorisággal kell készülni?

• egy klasszikus projekt hitel esetén a futamidő alatt akár havi vagy negyedéves vagy éves törlesztésről beszélünk, de létezik egyedi megállapodással is, féléves, vagy a rendszerestől eltérő (szezonális bevételekkel létező vállalkozásnál) törlesztési ütemezés,
• ennél a hiteltípusnál igénybevehető úgynevezett türelmi idő (1 – 24 hónap) is. Ilyen esetben a tőkét nem kell elkezdeni törleszteni, csak a türelmi időt követően, (egy komolyabb beruházásnál nem lesz a hitelt követő hónapban rögtön termelőeszköz, így annak kell egy felfutás, hogy a beszerzett gép, berendezés meg tudja termelni a finanszírozásához felhasznált „idegen forrás” költségeit),

Mire NEM használható!

• bizonyos mértékben a beadott üzleti terv alapján a bank és az ügyfél szerződik, hogy mikor és mire költheti, illetve mikor és mennyit hívhat le, mint egy ütemezett finanszírozási lehívással, tehát, ezért nem releváns csak a kirívó esetekben
• nyaralásra,
• luxuskiadásokra,
• kölcsönként továbbadni más vállalkozásnak,
• tulajdonosi kör privát felhasználására

Biztosítékok, Fedezetek, Garanciák!

• az egyes pénzintézetek és speciális projekt hitelek mögött általában:
  • alvetően a projekt-beruházás tárgya is jelzálogjogot kap, elidegenítési és terhelési tilalom mellett, (elsődleges fedezet),
  • 50% tulajdonosi készfizető kezesség áll
  • ügyvezetői felelősség áll (aláírásával ő képviseli a céget),
  • GHG garancia, ez ne tévesszen meg abban, hogy majd a biztosító kifizeti helyetted és le van tudva, a garancia a banknak (hitelt adónak megy a kifizetés, és a GHG tőled fogja követelni a banknak megfizetett kezességi összeget, így a banknak meg nem fizetett hiteleddel a bank felé, a többivel a GHG felé leszel adós, – ne ringasd magad abba a hitbe, hogy nemfizetés esetén a biztosító kifizeti és jónapot)
  • AVHA garancia, (ugyanaz, mint a GHG esetén, azzal a különbséggel, hogy az AVHA a mezőgazdasági – agrár ágazatot garantörizálja)

Kik nem kaphatnak hitelt?

Van azonban néhány kizáró ok, akiknek Te magad sem adnál hitelt-kölcsönt:

• ebben a hitelmegoldásban elsődlegesen a tulajdonosokat és a vállalkozás vezetőjét vizsgálják a múltjuk tekintetében, volt-e negatív információval rendelkező vállalkozáshoz közül?
• kapcsolati hálójuk alapján hány céget „borítottak”, buktak már el, vagy nem volt negatív infó róluk,
• szakmai hozzánem értés is kizáró ok lehetséges, (eddig könyvelő voltam, de egy projekt keretében pékséget nyitok…, ha mellé teszem a pék mesterlevelem és egy féléves gyakorlatot, mindjárt javul a projekthitelem esélye, mintha semmi végzettség, és/vagy gyakorlat nem lenne)
• végrehajtás alatt álló kapcsolt vállalkozásoknak, (csak gondolj bele, folyósítják és már végre is hajtották a számlájáról, további tartozásba, adóságba taszítva a vállalkozást, ellehetetlenül és csókolom, lehúzhatja a rolót, ráadásul jön az aktív KHR (BÁR lista)
• tulajdonosokkal szembeni aktív KHR (BÁR lista), amennyiben már van ilyen, minek tetőzni a bajt és növelni a banki biztos kockázatot
• bankszámlán előforduló inkasszó, vagy sorban állás esetén, – ilyen elvileg nem is lehet (kellemetlen, ha a vállalkozó sem tudja mennyi pénzzel rendelkezik a bankszámláján, és megbízásokat ad utalásra, vagy éppen egy beszedést eszközöltek, amire nincs elég fedezet, esetleg állandó átutalási megbízások vannak beállítva, csak éppen üres a számla,
• egymást követő 2 évben veszteséges vállalkozások, (tudjuk, hogy ilyenkor azért még van remény, hiszen a projektcég már létrejött és forrásért kilincslenek, addig viszont a vállalkozásnak nincs bevétele, így alakul a beszámolója veszteségbe, kérdés, hogy 2 – 3 éve kilincselő projektre Te mennyire adnál forrást? ?),
• a vállalkozás saját tőkéje negatív, (erről lesz szó később, a beszámoló blogban)
• negatív üzemi eredmény, (ezt ne is említsük, beszámoló elemzésénél kitérünk erre is)

Bp., 2023.01.31.

A 4 alaptípus egyik bonyolultabb fajtája. Természetesen ezt sem lehet félvállról venni, hiszen ez is egy visszafizetendő pénz, amit a pénzintézet ideiglenesen odaad a vállalkozásnak hosszabb használatra.

Megközelíthetjük egy egészen más irányból, hiszen a forrást egy pénzzel kereskedő vállalkozástól vesszük meg.

• Ezt értsd úgy, hogy a bank vagy a szakosított pénzintézet csupán egy kereskedő, akinek a terméke a pénz. Vásárolja (olcsón) és értékesíti/eladja a hiteligénylőknek.

Miről szól a beruházási hitel?

• Alapvetően a vállalkozások fejlesztéséről, komolyabb beruházás finanszírozására szolgált. Csekély mértékben a beruházás tárgyának alapanyaggal, segédanyaggal való ellátására.

Mire való, mire használható?

• Beruházások az alábbiak lehetnek:
  • ingatlan vásárlása, építése, felújítása, korszerűsítése,
  • gépbeszerzés, (ebben a kategóriában a lízing egy alternatív megoldás),
  • teherautó vásárlása (szintén a lízing az alternatív megoldás)
  • személyautó vásárlás (szigorúan üzleti célra, és adózás szempontjából egyeztetni kell a vállalkozás választott könyvelőjével, vagy adótanácsadóval),
  • agrár szektorban termőföld vásárlása,
• Termelő gépek, berendezések esetében azok üzemszerű működéséhez szükséges alapanyagok, segédanyagok is beszerezhetőek a beruházási hitel keretén belül (20 %-ot meg nem haladó arányban),
• A gépek és eszközök beszerzési árába – mint beruházás – bele tartoznak az alábbiak:
  • vám költség (bruttó)
  • szállítási költség (nettó)
  • telepítési költség (nettó)
  • üzembehelyezési költség (nettó)
  • betanítási költség (nettó)
  • minden olyan költség, ami közvetlenül a géphez kapcsolható, köthető, és a beüzemelésig merült fel,
• …

Mekkora összegre számíthat a vállalkozás?

• erre nincs egzakt válasz, hiszen az egyes pénzintézetek más és más feltételekkel hiteleznek,
• de tény, hogy az árbevétel arányában veszik figyelembe az adható összeg nagyságát,
• valamint a beruházás tárgyát, illetve annak értékét is figyelembe veszik, ráadásul 100%.ban nem fogja finanszírozni egyik pénzintézet sem a beruházásod! Mindenképpen rendelkezned kell önerővel. Kockázat függvényében pedig az önerő mértéke is változó.
• EBITDA is befolyásolja, hiszen a törlesztési képességet is vizsgálják az adott vállalkozásnál, (EBITDA – külön blogbejegyzést olvashatsz erről később, hogy eszik vagy isszák)

Milyen kamatokkal kell számolni?

• minden egyes pénzintézetnél megtalálod az aktuális hirdetményében megkeresed a bank saját hitelének nevét és a hozzá rendelt feltételeket, (BUBOR + …% marge a banknak)
• mindig éves %-ban fejezik ki, vagyis amit találsz, azt a hitelösszegre számítsd és oszd el 12-vel, így kaphatsz egy közelítőleges havi terhet,
• természetesen nem lesz tökéletesen pontos, hiszen hónap elején, közepén, avagy a végén kerül sor a törlesztésre, annak megfelelően változik az összeg,
• hasonlóképpen gondolj a kezelési költségre is, habár jellemzően a bankok az utóbbi időben összevonták a kamatokkal, és nem számolnak fel külön kezelési költséget,

Milyen fix költségei vannak még ennek a hiteltípusnak?

• ez megint csak az adott pénzintézettől függ, hogy hogyan nevezik az egyösszegű „sápot”?
• értékbecslés költsége,
• szemle díja (szakaszos finanszírozás esetén, az egyes készültségi fokoknál való megtekintés díja),
• fedezetkezelési díj vagy költség,
• keretbeállítási jutalék,
• hitelbírálati díj,
• folyósítási jutalék,
• szerződéskötési díj,
• rendelkezésre tartási díj vagy jutalék (a le nem hívott keretre)
• ennél a típusnál a bemutatott számlák alapján, lehívási díjat, lehívási jutalékot számítanak fel,
• minden olyan tevékenységhez hozzárendel némi költséget, amivel egy-egy alkalmazottjának foglalkoznia kell, mivel Te fizeted meg az alkalmazott a bérköltségét,
• építésnél, amikor „szakaszos” a finanszírozás (bármely egyéb munka, amihez ügyintéző szükséges, mivel az ő bérét és munkaidejét meg kell fizetni, vagy legalábbis hozzá kell járulni annak megtermeléséhez)
• „lehívási szakaszonként”, amikor számlával igazoltan tudja lehívni, számolnak fel lehívási díjat, (jellemzően nem szeretik elhúzni így a következő 50% – 30 % 15 % szakaszok a legjellemzőbbek a végén 5 % marad a használatbavételi engedély megszerzése utánra.

Milyen futamidővel igényelhető?

• jellemzően ez a típus klasszikus értelemben 5 ~ 10 év (60 – 120 hónap),
• ezek a szerződött futamidők nem módosíthatóak, vagy csak külön díj ellenében, vagy hitelkiváltással, esetleg prolongálhatóak, de kellően meg kell indokolni,
• ebben a hiteltípusban nincs felülvizsgálat, viszont korlátozott mozgástere is van, tehát egy kötöttebb megoldás, a folyószámlahitelhez képest rugalmatlanabb, végig a futamidő alatt, a szerződésnek megfelelően kell helytállni a visszafizetéssel,

Milyen törlesztési gyakorisággal kell készülni?

• egy klasszikus beruházási hitel esetén a futamidő alatt akár havi vagy negyedéves vagy éves törlesztésről beszélünk, de létezik egyedi megállapodással is, féléves, vagy a rendszerestől eltérő (szezonális bevételekkel létező vállalkozásnál) törlesztési ütemezés,
• ennél a hiteltípusnál igénybevehető úgynevezett türelmi idő (1 – 24 hónap) is. Ilyen esetben a tőkét nem kell elkezdeni törleszteni, csak a türelmi időt követően, (egy komolyabb beruházásnál nem lesz a hitelt követő hónapban rögtön termelőeszköz, így annak kell egy felfutás, hogy a beszerzett gép, berendezés meg tudja termelni a finanszírozásához felhasznált „idegen forrás” költségeit),

Mire NEM használható!

• a vállalkozásban nem elszámolható költségekre
• bér- és járulék kifizetésekre,
• áfa finanszírozásra,
• rezsi jellegű kiadásokra,
• nyaralásra,
• luxuskiadásokra,
• kölcsönként továbbadni más vállalkozásnak,
• tulajdonosi kör privát felhasználására

Biztosítékok, Fedezetek, Garanciák!

• az egyes pénzintézetek és speciális beruházási hitelek mögött általában:
  • alvetően a beruházás tárgya is jelzálogjogot kap, elidegenítési és terhelési tilalom mellett, (elsődleges fedezet),
  • 50% tulajdonosi készfizető kezesség áll
  • ügyvezetői felelősség áll (aláírásával ő képviseli a céget),
  • GHG garancia, ez ne tévesszen meg abban, hogy majd a biztosító kifizeti helyetted és le van tudva, a garancia a banknak (hitelt adónak megy a kifizetés, és a GHG tőled fogja követelni a banknak megfizetett kezességi összeget, így a banknak meg nem fizetett hiteleddel a bank felé, a többivel a GHG felé leszel adós, – ne ringasd magad abba a hitbe, hogy nemfizetés esetén a biztosító kifizeti és jónapot)
  • AVHA garancia, (ugyanaz, mint a GHG esetén, azzal a különbséggel, hogy az AVHA a mezőgazdasági – agrár ágazatot garantörizálja)

Kik nem kaphatnak hitelt?

Van azonban néhány kizáró ok, akiknek Te magad sem adnál hitelt-kölcsönt:

• végrehajtás alatt álló vállalkozásoknak, (csak gondolj bele, folyósítják és már végre is hajtották a számlájáról, további tartozásba, adóságba taszítva a vállalkozást, ellehetetlenül és csókolom, lehúzhatja a rolót, ráadásul jön az aktív KHR (BÁR lista)
• tulajdonosokkal szembeni aktív KHR (BÁR lista), amennyiben már van ilyen, minek tetőzni a bajt és növelni a banki biztos kockázatot
• bankszámlán előforduló inkasszó, vagy sorban állás esetén, (kellemetlen, ha a vállalkozó sem tudja mennyi pénzzel rendelkezik a bankszámláján, és megbízásokat ad utalásra, vagy éppen egy beszedést eszközöltek, amire nincs elég fedezet, esetleg állandó átutalási megbízások vannak beállítva, csak éppen üres a számla,
• egymást követő 2 évben veszteséges vállalkozások, (tudjuk, hogy ilyenkor azért még van remény, de a számok dominálnak, nincs mese, mondhatod azt, hogy az aktuális év már jó, de még nincs zárva ?, a zárásig, közzétételig azt változtatsz, amit „akarsz”, feltéve, ha a számviteli törvényt nem sérted, mert az kérem már BTK-s tétel,
• a vállalkozás saját tőkéje negatív, (erről lesz szó később, a beszámoló blogban)
• negatív üzemi eredmény, (ezt ne is említsük, beszámoló elemzésénél kitérünk erre is)

Bp., 2023.01.31.

A 4 alaptípus egyszerű fajtája. Persze ezt sem lehet félvállról venni, hiszen ez is egy visszafizetendő pénz, amit a pénzintézet ideiglenesen odaad a vállalkozásnak használatra.

Megközelíthetjük egy egészen más irányból, hiszen a forrást egy pénzzel kereskedő vállalkozástól vesszük meg.

• Ezt értsd úgy, hogy a bank vagy a szakosított pénzintézet csupán egy kereskedő, akinek a terméke a pénz. Vásárolja (olcsón) és értékesíti/eladja a hiteligénylőknek.

Miről szól a forgóeszközhitel?

• Alapvetően a vállalkozások forgóeszközeinek finanszírozására, készleteinek beszerzésére, felhalmozására, szolgált. Csekély mértékben a működéshez nyújt segítséget. Jellemzően a forgóeszközhiteleket számlákkal kell alátámasztani, vagy a lehíváskor, vagy igazolni kell tudni, hogy mire fordította a vállalkozás.
• Klasszikus esetekben a forgóeszközfinanszírozás nem használható fel az áfára, kizárólag a beszerzés nettó értéke finanszírozható így.

Mire való, mire használható?

• készletbeszerzésre,
• egy kedvező akciós árubeszerzésre, készletezésre eseti jelleggel,
• egy komolyabb munka előtti alapanyag, segédanyag beszerzésére (kedvező ár miatt), vagy csak azért, mert a beszerzéskor még van belőle és fogy ?, felhalmozásra, betárolásra
• a különlegesebb megoldásokat hasonlóan használhatja fel a vállalkozás, mint a rulírozó folyószámlahitelt, meghatározott keretben, amit a keret erejéig újra le lehet hívni és a hitelszámlára érkező bevételekkel vissza lehet tölteni,

Mekkora összegre számíthat a vállalkozás?

• erre nincs egzakt válasz, hiszen az egyes pénzintézetek más és más feltételekkel hiteleznek,
• de tény, hogy az árbevétel arányában veszik figyelembe az adható összeg nagyságát,

Milyen kamatokkal kell számolni?

• minden egyes pénzintézetnél megtalálod az aktuális hirdetményében megkeresed a bank saját hitelének nevét és a hozzá rendelt feltételeket, (BUBOR + …% marge a banknak)
• mindig éves %-ban fejezik ki, vagyis amit találsz, azt a hitelösszegre számítsd és oszd el 12-vel, így kaphatsz egy közelítőleges havi terhet,
• természetesen nem lesz tökéletesen pontos, hiszen hónap elején, közepén, avagy a végén kerül sor a törlesztésre, annak megfelelően változik az összeg,
• hasonlóképpen gondolj a kezelési költségre is, habár jellemzően a bankok az utóbbi időben összevonták a kamatokkal, és nem számolnak fel külön kezelési költséget,

Milyen fix költségei vannak még ennek a hiteltípusnak?

• ez megint csak az adott pénzintézettől függ, hogy hogyan nevezik az egyösszegű „sápot”?
• keretbeállítási jutalék,
• hitelbírálati díj,
• folyósítási jutalék,
• szerződéskötési díj,
• ennél a típusnál a bemutatott számlák alapján, lehívási díjat, lehívási jutalékot számítanak fel,
• minden olyan tevékenységhez hozzárendel némi költséget, amivel egy-egy alkalmazottjának foglalkoznia kell, mivel Te fizeted meg az alkalmazott a bérköltségét,

Milyen futamidővel igényelhető?

• jellemzően ez a típus klasszikus értelemben 3 ~ 5 év (36 – 60 hónap),
• ezek a szerződött futamidők nem módosíthatóak, vagy csak külön díj ellenében, vagy hitelkiváltással,
• ebben a hiteltípusban nincs felülvizsgálat, viszont korlátozott mozgástere is van, tehát egy kötöttebb megoldás, a folyószámlahitelhez képest rugalmatlanabb,

Milyen törlesztési gyakorisággal kell készülni?

• egy klasszikus forgóeszközhitel esetén a futamidő alatt akár havi vagy negyedéves törlesztésről beszélünk, de létezik egyedi megállapodással is, féléves, vagy a rendszerestől eltérő törlesztési ütemezés,
• amennyiben nincs szükség számlákkal történt lehívásra, akkor kérhető hozzá türelmi idő is. Ilyen esetben a tökét nem kell elkezdeni törleszteni, csak a türelmi időt követően, (lassabban forgó áruk esetén ez kismértékben segítség),

Mire NEM használható!

• a vállalkozásban nem elszámolható költségekre
• bér- és járulék kifizetésekre,
• áfa finanszírozásra,
• rezsi jellegű kiadásokra,
• komolyabb, több évet érintő beruházásokra, fejlesztésekre,
• nyaralásra,
• luxuskiadásokra,
• kölcsönként továbbadni más vállalkozásnak,
• tulajdonosi kör privát felhasználására

Biztosítékok, Fedezetek, Garanciák!

• az egyes pénzintézetek és speciális forgóeszközhitelek mögött általában:
  • 50% tulajdonosi készfizető kezesség áll
  • ügyvezetői felelősség áll (aláírásával ő képviseli a céget),
  • GHG garancia, ez ne tévesszen meg abban, hogy majd a biztosító kifizeti helyetted és le van tudva, a garancia a banknak (hitelt adónak megy a kifizetés, és a GHG tőled fogja követelni a banknak megfizetett kezességi összeget, így a banknak meg nem fizetett hiteleddel a bank felé, a többivel a GHG felé leszel adós, – ne ringasd magad abba a hitbe, hogy nemfizetés esetén a biztosító kifizeti és jónapot)
  • AVHA garancia, (ugyanaz, mint a GHG esetén, azzal a különbséggel, hogy az AVHA a mezőgazdasági – agrár ágazatot garantörizálja)
  • ingatlan meglétének igazolása (nincs megterhelve, csak legyen), – nem minden típusnál

Kik nem kaphatnak hitelt?

Van azonban néhány kizáró ok, akiknek Te magad sem adnál hitelt-kölcsönt:

• végrehajtás alatt álló vállalkozásoknak, (csak gondolj bele, folyósítják és már végre is hajtották a számlájáról, további tartozásba, adóságba taszítva a vállalkozást, ellehetetlenül és csókolom, lehúzhatja a rolót, ráadásul jön az aktív KHR (BÁR lista)
• tulajdonosokkal szembeni aktív KHR (BÁR lista), amennyiben már van ilyen, minek tetőzni a bajt és növelni a banki biztos kockázatot
• bankszámlán előforduló inkasszó, vagy sorban állás esetén, (kellemetlen, ha a vállalkozó sem tudja mennyi pénzzel rendelkezik a bankszámláján, és megbízásokat ad utalásra, vagy éppen egy beszedést eszközöltek, amire nincs elég fedezet, esetleg állandó átutalási megbízások vannak beállítva, csak éppen üres a számla,
• egymást követő 2 évben veszteséges vállalkozások, (tudjuk, hogy ilyenkor azért még van remény, de a számok dominálnak, nincs mese, mondhatod azt, hogy az aktuális év már jó, de még nincs zárva ?, a zárásig, közzétételig azt változtatsz, amit „akarsz”, feltéve, ha a számviteli törvényt nem sérted, mert az kérem már BTK-s tétel,
• a vállalkozás saját tőkéje negatív, (erről lesz szó később, a beszámoló blogban)
• negatív üzemi eredmény,(ezt ne is említsük, beszámoló elemzésénél kitérünk erre is)

Bp., 2023.01.24.