Árbevétel, Eredmény, Saját tőke – mesterhármas oldaláról

Osszuk ketté a hiteleket, rövid és közép-hosszú távú finanszírozásra. Már csak azért is, mert ez a 2 megközelítés fogja megmutatni, hogy mennyit is kaphatsz. Viszont komoly kapcsolat (korreláció) van a „mesterhármast” illetően…

Elsődlegesen a fő irány az árbevétel. A vállalkozás árbevételének nagysága határozza meg az adható hitelösszeget. Illetve annak a kérdése, hogy mire kéri a vállalkozás a forrást.

Az is különbséget jelent, hogy a forrást a saját bankodnál kéred, vagy számodra idegen banknál. Olyan banknál, ahol nem vezetsz számlát, ahol nincs rólad semmilyen múltbeli információ a pénzügyeiddel kapcsolatban.

Árbevétel alapján:

Folyószámlahitelt igényelnél reálisan ne kérj többet, mint a bevételed 15 ~ 25 %-a. Persze, ha ez valóban ennyire egyszerű lenne, akkor rám nem lenne szükség. De itt vagyok, szóval kell a segítség.

Forgóeszközhitel esetében pedig úgy számolj, hogy 10 ~ 30 % közötti összeget kérhetsz reálisan. Feltéve, hogy a többi paraméter rendben van a vállalkozásodban.

Beruházási hitel esetében 25 ~ 40 % is igényelhető, ha a további feltételek is teljesülnek. Ez azonban már összetettebb kérdés. Amely valóban komolyabb elemzést igényel.

Projekt hitel esetében pedig egy igazi varázsgömbről beszélhetünk. Felmerült költségek, valós tervezett bevételek, és azok megoszlása a bank és a vállalkozó között. Kockázatnak megfelelően!

Eredmény alapján:

Folyószámlahitel esetén nincs különösebb jelentősége, talán csak annyi, hogy ne legyen veszteséges és azért egy szemmel látható nyereséget mutasson ki a vállalkozás. Sok esetben csak az adóhivatalnak könyvelnek és minimáladózásra törekszenek. Ami a NAV-nak lehet elég, de egy banknak bizony karcsú eredményesség a minimáladó miatti kimutatott minimál nyereség.

Forgóeszközhitel esetében ugyanaz a kérdés, mint a folyószámlahiteleknél.

Beruházási hitel esetében alapvető követelmény a nyereség, és arra érdemes odafigyelni, hogy a bevallott eredményből képes legyen a vállalkozás a következő évi adósságának törlesztésére. Legyen legalább akkora eredménye az adófizetést követően is, hogy a következő évben esedékes tőketartozást és kamatokat abból tudja fizetni.

Projekt hitel esetében pedig ahogy a varázsgömb már megjósolta a terv papír alapon sok mindent elbír. De vajon, mennyire megvalósítható? Ezt szigorúbban ellenőrzik, mint az EU.-s pályázati források túlárazott költségvetéseit.

Saját tőke alapján:

Folyószámlahitel esetén nincs különösebb jelentősége, talán csak annyi, hogy ne legyen negatív és ha lehet, azért a mérlegen belüli tőkeerősség érje el legalább a 25 %-ot.

Forgóeszközhitel esetében ugyanaz a kérdés, mint a folyószámlahiteleknél.

Beruházási hitel esetében alapvető követelmény, hogy a vállalkozás tőkeerős legyen, ne legyen negatív saját tőkéje. Tőkeerőssége pedig elérje legalább a 30 ~ 35%-ot. Természetesen, ha több, az nem probléma, sőt…

Projekt hitel esetében egyszerű, a vállalkozó is beleteszi-e azt az összeget, amit bele kell tennie? Különben miért várná el, hogy a bank finanszírozza a vállalkozó kétséges projektjét. Kockáztasson a vállalkozó is! A bank csak betársul, de nem kockázati tőkésként, üzleti befektetőként, hanem pénzügyi finanszírozóként. Elvárja, hogy a vállalkozó a kért hitelt vissza tudja fizetni a kamatokkal együtt a szerződés szerinti ütemezésben.

Összességében ne várjuk el, hogy a bank csak a két szép szemünkért adjon hitelt. Azért tenni is kell, mégpedig nem keveset. A pénzintézetek nem jótékonykodási intézmények. Tisztán profitorientált vállalkozások. Azzal a különbséggel, hogy esetükben a termék a PÉNZ. Vagyis ők azzal kereskednek. Veszik és eladják. Jobban mondva befogadják megőrzésre és kihelyezik kamatért és kockázati díjért.

Bp., 2023.01.27.

Engedjetek meg egy történetet számokkal és érthetőbb lesz:

XY termelő vállalkozó előállítja a termékeit és értékesíti. Mondjuk úgy, hogy egy gép vásárlásával (modernebb, újabb típusú gép) a termelési kapacitását 3szorosára tudná emelni. A működési költségei az eddigi 60%-ára csökkennének és a karbantartásra is kevesebbet kellene költenie, ráadásul 3 évig ad rá gyártó garanciát. De erre a gépre a vételárat a jelenlegi működése mellett közel 8 év alatt tudná megspórolni. Vagy most felvesz egy beruházási hitelt vagy akár géplízinget és a gépet be tudja szerezni 3 hónapon belül. Nincs karbantartás miatti leállás, megtakarít közel 40%-os rezsit. Valószínű a selejtaránya is kedvezőbb lesz. Természetesen a bank pénzét használva neki kamatot, kezelési költséget fizet. És a jövőbeli spórolt tőkét előre hozva, jelenértéken vásárol. Majd a megtakarításokból 6 – 7 év alatt visszafizeti a hitelt.

Még számok nélküli példa esetén is érzékelhető, hogy az évek alatt elkülönített forrásokból egy-egy komolyabb fejlesztést megvalósítani szinte balgaság. Hiszen előre hozható és a fejlesztés által generált megtakarításoknak köszönhetően, vagy azok általi megtakarításokból visszafizethető. A fejlesztési tervek lényege pedig az, hogy ne essen bele a vállalkozó abba a hibába, hogy rögtön akkorát akarjon nőni, amit már nem képes finanszírozni.

Hiszen ilyenkor felmerülhet a kérdés. Amennyiben 2 gépet vásárolna mire kellene figyelnie:

a, kapacitás,

b, megrendelés állomány,

c, vásárlóerő,

d, piaci igény

e, sorolhatnánk még a paramétereket (vállalkozás és tevékenység függő),

Képes-e a többlet alapanyag és segédanyagszükségletet is beszerezni vagy azt finanszírozni? Cash-Flow tervet át tudja hidalni? Amin azt értsd, hogy a beszerzések kifizetését fizetni, úgy, hogy az eladásból származó bevétel még nem érkezett be a vállalkozásba. Pénzhiány keletkezhet, amely komoly finanszírozási problémát, akár csődhelyzetet is teremthet egy cég életében. Túl nagyot sem növekedhet, mert nem lesz képes felügyelni”.

Alapvetően a hitel nem „potya pénz”, vissza kell adni!

Általában akkor fordul a vállalkozó a bankhoz, amikor pénzre, forrásra van szüksége. Tudod ez olyan, hogy a fejlesztési elképzelésed megvan. Jó közelítéssel azt is tudod, hogy mennyibe kerül majd. Így kérsz hozzá hitelt.

Az viszont tény, hogy a vállalkozók majdnem 90 %-a a lehető legtöbb hitelt kéri – Mi a maximum, amit kaphatok? – hangzik el a kérdés.

Arra miért nem gondol a vállalkozó, hogy a fejlesztésre össze is lehet gyűjteni a forrást! Igen apránként összerakni, erre lenne hivatott az Eredménytartalék a mérlegben. Ahol az összeg általában rendelkezésre is kellene, hogy álljon. Ez azonban a cégek közel 99 %-ában csak adminisztratív eredmény már…

Cáfolj meg, de szerintem Te is olyan vállalkozó vagy, mint én. Amit akarsz azt most akarod, ott és azonnal. Így a forrásaid hiánya miatt be kell vonnod külső forrást. Képes lennél türelmesen várni, hogy összegyűjtsd a pénzt? Kétlem…

Ebben az esetben viszont azt ajánlom, hogy csak akkor igényelj hitelt, ha azt a fejlesztést valóban meg akarod valósítani. Valóban megvizsgáltad és ténylegesen szolgálja a vállalkozás érdekeit. Mert ebben az esetben érdemes lehet a banki hitelt hozzárendelni, hogy ne kelljen összegyűjteni a bekerülési költségeit, hanem a hitel folyósítását követően máris meg tudd valósítani.

Meg szoktam kérdezni a tárgyalópartnereimtől, hogy szerintük melyik a legjobb hitel?

Ezt a kérdést most Neked is felteszem! Írd meg a blogbejegyzés alatt, hogy mit válaszolnál?

Milyen válaszokat kaptam eddigi munkám során és milyen csodás válaszok adhatóak a kérdésre:

• Amire nincs szükségem. – Paul
• Amit nem kell visszaadni. (Ezt a választ adja a tárgyalópartnereim 85 %-a – félelmetes)
• Amit tudok fizetni.
• Amit már visszafizettem.
• Amit már visszafizettem és még eredményt is hozott.*
• Amit olcsóbban megkapok, mint a piaci feltételek.
• Elkészítettem a projekt költségvetését és a saját forrásaink felhasználása erre drágább, mint a banki hitel igénybevétele. (Ez már nagyon tudományos, és komoly tervezést igényel)
• Amikor egy olcsó banki hitelt adnak (támogatott hitelt), akkor azt fel kell venni, adják. (Mindegy mire?)
• Amikor egy olcsó banki hitelt adnak (támogatott hitelt), akkor azt fel kell venni, adják. (De csak akkor, ha valóban tudom a vállalkozásban hasznosítani és megtermeli a bekerülési költségeit és még némi eredményt is hoz.)
• …
• Te mit tennél még hozzá? Milyen tapasztalataid vannak? A legjobbakat beemelem a blogbejegyzésbe – szerzőjük nevével – tiszteletből!

* ezt tekintem „ideális” válasznak

Bp., 2023.01.27.